Vácra invitáljuk most Önöket, ahol a Magyar Örökségdíjas Budapesti Kórusunk abban a megtiszteltetésben részesült, hogy felkérték a IX. szimfónia kórusdal-betétjének előadásában.
Beethoven utolsó befejezett szimfóniája 1824-ben készült el. Szövegét szólisták és énekkar énekli az utolsó tételben. Ez a mű az első példa arra, hogy egy nagy zeneszerző szimfóniában énekhangot a hangszerekkel azonos szinten használ.
Ez a szimfónia az európai klasszikus zene egyik legismertebb műve, melyet Beethoven már süketsége alatt komponált. Mesterművei között tartják számon.
Örömódája (szöveg nélkül) az Európai Unió hivatalos himnusza lett. Különlegessége végett ma már az UNESCO listája szerint a a világ emlékezete program részét képezi.
A máben erőteljes tempók váltakoznak a lírai lágékkal. Gyönyörűségesen megírt hangulatokban "zenélni kezd a mű". Az "Alle Menschen werden Brüder" lett a plakátunk mottója is.
Megírásának körülményei
Schiller Örömódája először 1796-ban, az általa kiadott Thalia folyóiratban jelent meg. Beethovent már régóta foglalkoztatta a megzenésítés gondolata. S noha ez egész életében kísérte, elég későn döntötte el azt, hogy a verset a IX. szimfóniában használja fel. Vázlatok mutatják, hogy a kórussal kapcsolatos döntést csak 1823-ban hozta meg.
A szimfónia első vázlatai először 1815-ben készültek el, és egészen 1824-ig íródott. Mivel az utolsó tétel Beethoven bécsi Ungargasse 5. alatti lakásán készült el, ezért Bécs számít az Európa-himnusz szülőhelyének.
Ősbemutató
Az ősbemutatóra 1824. május 7-én került sor, a Kärtnertor színházban. A házszentelés (op. 124) nyitánnyal kezdődött, utána részletek következtek a Missa Solemnisből. Ezeket követően csendült fel a IX. simfónia. Az akkori szólisták: Henriette Sontag (szoprán), Carolina Unger (alt), Anton Haitzinger (tenor) és Joseph Seipelt (bariton) voltak. Beethoven, aki akkoriban már teljesen süket volt, a zárótételnél a közönségnek háttal állt, és a szavakat az énekesek szájáról olvasta le. Az előadás után a közönség frenetikus tapsban tört ki. Sigismund Thalberg szerint, aki hallgatóság között volt, a scherzo végén Carolina Unger a teljesen süket szerzőt az ujjongó publikum felé fordította, Anton Schindler szerint erre a korál fináléjakor került sor. Beethoven látta az őt felállva üdvözlő lelkes tömeget, és meghajlással köszönte meg az ünneplést.
Forrás
Közreműködnek:
| Szorpán: |
Rálik Szilvia |
| Alt: |
Gál Erika |
| Tenor: |
Boncsér Gergely |
| Basszus: |
Endrész Ferenc |
| |
|
| Előadók: |
Budapesti Kórus, Dunakeszi Szimfónikus Zenekar, és a Magyar Állami Operaház művészei |
| Vezényel: |
Farkas Pál |
