BUDAPESTI KÓRUS EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
- a változásokkal egységes szerkezetben -
- 1. Általános rendelkezések
1.1. A Budapesti Kórus Egyesület – a továbbiakban Egyesület – a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amely autonóm, kizárólagosan nonprofit, politikai tevékenységet nem folytató, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújtó társadalmi szervezet.
1.2. Az Egyesület jogi személy.
1.3. Neve: Budapesti Kórus Egyesület
1.4. Székhelye: 1037 Budapest Toboz utca 17.
1.5. Működési területe: Magyarország
1.6. Hivatalos nyelve: magyar
1.7. Az Egyesület pecsétje a „Budapesti Kórus Egyesület” elnevezést tartalmazza.
- 2. Az Egyesület célja
2.1. Zenekar-kíséretes vagy kíséret nélküli kórusművek magas művészi szinten való előadásával és az előadások lehetőségének megteremtésével a zenei közízlés formálása, a hazai és külföldi kóruskultúra ápolása.
2.2. Az Egyesület tevékenysége során lehetővé teszi tagjai részére, hogy az előadásra kerülő zeneművekkel – különös tekintettel a kórusirodalom klasszikus és kortárs hazai és külföldi remekműveire – megismerkedjenek.
2.3. Az Egyesület biztosítani kívánja tagjai számára a magas színvonalú
kórusművek betanulását és előadásának lehetőségét.
2.4. Az Egyesület kapcsolatot kíván fenntartani a rokon célú hazai és külföldi egyesületekkel, vagy személyekkel, elsősorban olyanokkal, akik a célok megvalósításában segítik, hangversenyen való fellépésre lehetőséget biztosítanak.
- 3. Az Egyesület céljának eléréséhez szükséges feladatai
3.1. A tagok számára ellátja az érdekképviseleti, érdekegyeztető és kapcsolattartó feladatokat.
3.2. Az Egyesület tagjai számára szervezi és biztosítja a kórusművek magas szinten történő megtanulásához és előadásához szükséges próbákat és azok feltételeit. /Heti két próba van, hétfőn és csütörtökön 18:45 – 21:00 óráig. Rendkívüli esetben a vezetőség és a karigazgató külön próbát iktat be. A próba első negyedórája a beéneklés, hangképzés ideje.
A zenekari próbák ideje 3 óra. A főpróbák és hangversenyek időtartama nincs korlátozva./
3.3. Az Egyesület tagjai számára biztosítja a hazai és külföldi fellépések lehetőségét és feltételeit.
3.4. Az egyesületi tagok számára kottatárat és egyéb szakgyűjteményt tart fenn, ezeket kezeli és bővíti.
3.5. Próbákat és hangversenyeket szervez.
3.6. Egyesületi kiadványokat hoz létre.
- 4. Az Egyesület vagyonára vonatkozó rendelkezések
4.1. Az Egyesület vagyonát képezi: a tagdíj, a kottatár, a hanglemezgyűjtemény, CD-gyűjtemény, videofelvételek, hangverseny-fellépő öltözékek, valamint az eddigi működés során összegyűlt tárgyak (oklevelek, díjak, fényképek) gyűjteménye, továbbá olyan adományok, amelyeket az adományozó rendelkezése szerint a vagyonhoz kell csatolni.
4.2. Az Egyesület bevételi forrásai:
- a tagdíjak, felajánlások, szponzori és egyéb adományok,
- A felkérésre vállalt koncertek és az Egyesület rendezvényeiből befolyó összegek (fellépti díjak)
- Tagjaink és támogatóink személyi jövedelemadójának 1 %- a
- pályázatokon elnyert összegek
4.3. Az egyesületi tagdíj havonta 1 000 forint, amely összeget az Egyesület pénztárába havonta kell befizetni.
4.4. Az egyesületi tagdíj mértékéről és a teljesítés módjáról a közgyűlés dönt. A tagdíj összegét minden évben, a következő évi költségvetést tárgyaló közgyűlésen felül kell vizsgálni. Szükség esetén a tagdíj mértékéről az egyesület rendkívüli közgyűlésen is dönthet.
4.5. Az Egyesület vagyonát és bevételeit az egyesület vezetősége kezeli, és arról a közgyűlésnek tételes elszámolást tartozik adni.
- 5. Az Egyesület tagsági formái
5.1. Az Egyesületnek lehetnek:
a) rendes,
b) pártoló,
c) tiszteletbeli tagjai.
5.2. Rendes tag lehet minden magyar vagy külföldi állampolgár, aki az Egyesület tevékenységében részt kíván venni, felvételét kéri, az Egyesület művészeti feladatának ellátására alkalmas és az egyesület alapszabályát elfogadja. Az Egyesületben aktív közreműködésre vállalkozik és fizeti a megállapított tagdíjat.
5.3. Pártoló tag lehet az a magán- vagy jogi személy, aki (amely) az Egyesület céljainak megvalósítását hatékonyan elősegíti, továbbá a rendes tag családtagja, és az, aki ezt a szándékát kinyilvánítja. A felvételről a vezetőség dönt.
5.4. Tiszteletbeli tag lehet az a magánszemély, akit a közgyűlés az érdemeire való tekintettel annak megválaszt, és aki azt elfogadja.
6. A rendes tagok felvétele
6.1. A tagok sorába a belépési nyilatkozat aláírásával személyesen lehet jelentkezni. A belépési nyilatkozatot a főtitkárhoz kell eljuttatni, aki a jelentkezők névsorát a vezetőség elé terjeszti. Felvételükről próbaéneklés alapján a művészeti bizottság javaslata alapján a vezetőség dönt.
6.2. A felvételre vonatkozó határozatot a vezetőség közli a jelentkezővel.
6.3. A tagok a tagságukat évenként újítják meg a tagdíj befizetésével. A vezetőség a tagdíj befizetéséta bevételi pénztárbizonylat „Nyugta” példányával igazolja.
7. A tagok jogai
7.1. A tagok jogaikat személyesen, a jogi személyek pedig képviselőjük útján gyakorolják.
7.2. Az Egyesület közgyűlésén minden tag részt vehet, azon tanácskozási, indítványozási és a rendes tagnak szavazati joga van. A rendes tagok választhatnak és bármely tisztségre választhatók.
7.3. Minden tag jogosult az Egyesület által nyújtott kedvezményekre. Részt vehet az Egyesület által rendezett előadásokon, rendezvényeken.
7.4. Használhatja az Egyesület kottatárát és egyéb gyűjteményeit.
7.5. Részesül a tagokat megillető kiadványokból, juttatásokból.
8. A tagok kötelezettségei
8.1. Az Egyesület tagjai kötelesek az alapszabály rendelkezéseit, az Egyesület vezetőségének határozatait megtartani.
8.2. Valamennyi tag köteles a próbákon és koncerteken feladata ellátására alkalmas készültséggel részt venni, pontosan megjelenni, az eredményes teljesítményt és művészi sikert magatartásával és képességével elősegíteni.
8.3. A tagok kötelesek a használatra átvett kottákat megőrizni, gondosan kezelni és a rongálódástól megóvni. Bejegyzéseket csak puha grafitceruzával szabad tenni. A kapott kottát a tag a próba végeztével átadhatja a kottatárosnak, de a következő próbáig haza is viheti. Minden esetben elszámolással és anyagi felelősséggel tartozik a kottatárosnak.
8.4. A hangversenyeken előírásos és kifogástalan öltözékben kell megjelenni. A kórustag az Egyesület tulajdonát képező egységes koncertöltözéket aláírásával igazolva használatra átveszi. Gondoskodik annak megfelelő állapotáról. Az egyesületből való kilépéskor az öltözéket kitisztítva adja vissza a tárolással megbízott személynek (kottatárosnak).
8.5. A próbákon és hangversenyeken való részvétel minden rendes tagra nézve kötelező. Indokoltnak vehető az a hiányzás, amit a tag a szólamvezetőjének személyesen, telefonon vagy írásban bejelent. Ez azonban nem adhat általános felmentést a próbák látogatásáról.
A tartósan távolmaradók tagságáról a vezetőség az érdekeltek meghallgatása után dönt (tag, szólamvezető). Végső esetben az egyesületi tagot a vezetőség többségi javaslata alapján a közgyűlés kizárhatja az egyesületből.
8.6. Hangversenyen az a kórustag vehet részt, aki a felkészítő próbákon rendszeresen részt vesz, illetve jelen van a főpróbán /a művészeti bizottság különleges helyzetben méltányosságot gyakorolhat, pl.: a koncertenrészt vehet az is, aki a főpróbán nem, de a vendégkarmester zongorás próbáján jelen volt./
8.7. A rendes tagok kötelesek a közgyűlés által megállapított tagsági díjat a megadott határidőig befizetni. Ez alól a tiszteletbeli tag mentesül.
8.8. A pártoló jogi személy tagok kötelezettségeiket képviselőjük útján teljesíthetik.
9. A tagság megszűnése
9.1. A tagság megszűnik kilépés, a tagsági díj nem fizetése, kizárás, illetve elhalálozás következtében.
9.2. A kilépési szándékot írásban kell közölni az Egyesület vezetőségéhez eljuttatva.
9.3. Kizárható a tag, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően a vezetőség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
9.4. Ki kell zárni a tagok sorából azt is, aki az Egyesület tevékenységét bármilyen módon akadályozza, magatartásával a tagságra érdemtelenné válik, valamint azt, aki az alapszabály rendelkezéseit nem tartja meg. A kizárás alá vont tagot értesíteni kell az eljárás megindításáról. Lehetőséget kell részére biztosítani a védelmében felhozható tények és bizonyítékok előadására. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni, és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
9.5.A kizárásról a vezetőség határoz. A határozat ellen a közlést követő 30 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni.
10. Az Egyesület szervei
a) közgyűlés,
b) vezetőség,
c) számvizsgáló bizottság,
d) művészeti bizottság.
11. A közgyűlés
11.1. A közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület döntéshozó szerve. Az Egyesület rendes és rendkívüli közgyűlést tarthat.
11.2. Rendes közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. Rendkívüli közgyűlést a vezetőség indítványára, a számvizsgáló bizottság vagy a rendes tagok 15 százalékának kérésére és a bíróság felhívására 30 napon belül össze kell hívni. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszűnéséről dönteni.
A számvizsgáló bizottság és a rendes tagok a közgyűlés összehívására vonatkozó kezdeményezésüket a vezetőségnek nyújthatják be.
11.3. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. Ha a napirendi pontok között tisztségviselő tag választása szerepel, a meghívó kiküldésével egy időben 3 fős jelölőbizottságot kell választani, akik maguk közül elnököt választanak. Ez a bizottság alkalmi jellegű, a választást követően automatikusan elveszti funkcióját. Akit vezetőségi posztra jelölnek, az nem lehet jelölőbizottsági tag.
11.4. A közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén a főtitkár elnököl.
11.5. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei a vezetőségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a vezetőség 2 napon belül dönt. A vezetőség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha a vezetőség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésekben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
Az egyesületi tagságra jelölt személy közgyűlési napirendi indítványának tárgyalásához a közgyűlés hozzájárulása szükséges.
11.6. A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyűlés elnöke és az elnök által felkért 2 tag hitelesítőként ír alá.
12. A közgyűlés határozatképessége
12.1. A közgyűlés határozatképességéhez a szavazatra jogosultak több mint a felének a jelenléte szükséges.
12.2. Ha az egyébként szabályosan összehívott közgyűlés határozatképtelen, akkor 30 napon belül újat kell összehívni, amely az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha erről a tagokat a meghívóban már előre tájékoztatták.
12.3. A közgyűlésen a tagság egyszerű szótöbbséggel hozza határozatait. A szavazás általában nyílt, személyi ügyekben azonban a szavazás titkos. Választás alkalmával több jelöltből az lesz a megválasztott, aki a legtöbb szavazatot kapta. Egyéb ügyekben titkos szavazásra tett javaslat esetén a közgyűlés határoz.
12. 4. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
13. A közgyűlés hatásköre
A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
– az alapszabály megállapítása és módosítása,
– az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása
– karigazgató megválasztása a pályázók közül
– az éves költségvetés, fontosabb szerződések, különösen az egyesületi vagyont érintő – 200 000.– Ft értéket meghaladó – jogügyletek elhatározása és jóváhagyása,
– a vezetőség, a számvizsgáló bizottság, a művészeti bizottság tagjainak megválasztása kétéves időtartamra, valamint visszahívásuk és lemondásuk elfogadása, tiszteletdíjuk megállapítása.
– az egyesület működésére vonatkozó jelentések elfogadása,
– a vezetőség tevékenységéről készített éves beszámoló vizsgálata és döntés annak elfogadása tárgyában,
– benyújtott fellebbezések elbírálása,
– indítványok tárgyalása,
– munkabizottságok létrehozása.
14. A vezetőség és az Egyesület képviselete
14.1. Az Egyesület ügyintéző szerve a vezetőség, amely 5 tagú, tagjai a mindenkori
– elnök,
– elnökhelyettes,
– főtitkár,
– titkár,
– titkárhelyettes.
A mindenkori vezetőség személyeit, adatait és a betöltött tisztség megnevezését a jelen alapszabály elengedhetetlen részét képező 1. számú melléklet tartalmazza.
14.2. A vezetőség tagjai a közgyűlés által megszavazott mértékű tiszteletdíjban részesülhetnek.
14.3. A vezetőség az Egyesület tevékenységével kapcsolatos feladatok elvégzésére tagokat kérhet fel, illetve bízhat meg.
14.4. A vezetőség tagjai, tehát az elnök, az elnökhelyettes, a főtitkár, a titkár, titkárhelyettes jogosultak az Egyesület képviseletére.
14.5. A képviselet az alábbiak szerint tekinthető érvényesnek
– a mindenkori elnök a mindenkori főtitkárral,
– az elnök akadályoztatása esetén a mindenkori elnökhelyettes a mindenkori főtitkárral,
– a mindenkori főtitkár a titkárral,
– a mindenkori főtitkár a titkárhelyettessel.
14.6. Az Egyesület bankszámláját érintő intézkedésekhez a főtitkár és az elnök vagy a titkár együttes aláírása (képviselete) szükséges.
14.7. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.paragrafus (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
15. Az elnök
15.1. Az elnök az Egyesület hivatalos képviseletét a főtitkárral együtt látja el.
15.2. Az elnök hívja össze a közgyűlést és azon elnököl. Jogában áll közgyűlést összehívni az ok és a cél megjelölésével.
15.3. Az Egyesület szerződéseit, okiratait a főtitkárral együtt írja alá.
15.4. Bármikor joga van ellenőrizni a pénz- és vagyonkezelést és valamennyi bizottság ülésén részt vehet.
15.5. A vezetőség hatáskörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatban tájékoztatja a közgyűlést, beszámol a vezetőség munkájáról.
15.6. Az Elnök nyomon követi az Egyesület törvényes működését, a bizottságok munkáját.
15.7. Együttműködik a karigazgatóval a produkciós munkában.
15.8. Szervezi az Egyesület életét és működési feltételeinek biztosítását (koncert, próbaterem, karmester, zongorakísérő stb.)
15.9. Ennek eléréséhez külső személyekkel megbeszéléseket folytat, majd a vezetőséget tájékoztatva adott esetben megállapodást köt.
15.10. Az Egyesület érdekében levelezést folytat.
15.11. Tájékoztatja a tagságot.
15.12. Felügyeli és javítja az Egyesület nyomdai vagy internetes megjelenésre szánt anyagait.
15.13 Szerteágazó munkájához, esetenkénti feladatokhoz segítséget kérhet elsősorban a vezetőségtől, de a tagoktól is.
15.14. Az Elnökhelyettes
15.15. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti, valamint segíti az Elnököt a külső intézményekkel való kapcsolattartásban, a koncertlehetőségek és szponzorok felkutatásában. Intézi a fővárosi Bíróságról esetenként beszerzendő igazolásokat, beadásra elkészített iratokat.
16.A főtitkár
16.1. Az Egyesület képviseletét az elnök/elnökhelyettessel vagy a titkárral/titkárhelyettessel együtt látja el.
16.2. A főtitkár felügyeli a közgyűlés és a vezetőség határozatainak végrehajtását.
16.3. A főtitkár az ügyvitel és az ügykezelés, különösképpen az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének legfőbb irányítója, joga van azt bármikor ellenőrizni.
A főtitkár végzi a banki ügyintézést, bankszámláról ki- és oda befizetést.
Ellenőrzi és segíti a Pénztáros munkáját, tartja a kapcsolatot a könyvelővel /jelenleg külső cég látja el könyvelésünket./
16.4. A főtitkár a pénz- és vagyonkezelésért anyagilag is felelős. Az Egyesület költségvetése keretén belül az utalványozás joga a főtitkárt illeti. Ezt a jogát – személyes felelőssége megtartásával – a titkárral együtt gyakorolja.
16.5. A főtitkár az Egyesület bejegyzett képviselője a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé. Intézi az évenkénti igazolást a Szja 1 %- ból befolyt összeg felhasználásáról.
A könyvelővel együtt elkészíti az éves KSH statisztikát.
16.6. A főtitkár részt vesz a pályázatok megírásában, különös tekintettel azok pénzügyi tervének kiszámítására és megírására az Egyesület mérlege, és gazdasági adatainak megadásával. Intézi a pályázatokhoz szükséges bankigazolások beszerzését.
16.7. A főtitkár részt vesz az Egyesület tevékenységével kapcsolatos feladatok megoldásában, a titkárt/titkárhelyettest munkájuk végzésében segíti.
16.8. A főtitkár feladata az Egyesület éves tevékenységéről szóló jelentés elkészítése a közgyűlésre, továbbá a közgyűlésen ő az előadója minden olyan ügynek, amely nem tartozik a vezetőség hatáskörébe.
16.9. Vezeti és frissíti a tagnyilvántartást.
16.10. Lehetőség szerint minél hosszabb időtartamra szóló tervet (ha mód van rá, egész évre szóló programtervet) készít.
16.11. A karigazgatóval egyeztetve elkészíti a havi próbarendet, gondoskodik a következő havi program – lehetőleg az előző hónap utolsó próbáján történő kihirdetéséről (kifüggesztéséről).
16.12. Külön tájékoztatja a tagságot a koncertek, zenekari próbák, zongorás próbák idejéről, helyéről – beleértve a helyek, termek jellegzetességeit és a helyszínek elérhetőségét is.
16.13. Szükség szerint énekes kisegítők hívását szervezi és ehhez bárki segítségét kérheti.
17. A titkár
17.1. A titkár a főtitkár irányításával és közreműködésével végzi az Egyesület tevékenységével kapcsolatos teendőket, szervezi, intézi és koordinálja az Egyesület életét és adminisztrációját.
17.2. Gondoskodik a közgyűlésen és a vezetőség által meghatározott esetekben a jegyzőkönyv vezetéséről.
17.3. A titkár képviseleti joggal felruházott személy, aki a főtitkárral együtt jogosult aláírásra, valamint a főtitkárral együtt az utalványozásra.
17.4. A titkár figyelemmel kíséri a kulturális élet pályázati lehetőségeit. Az Egyesület számára legmegfelelőbbek kiválasztását követően – a vezetőséggel megbeszélve – elkészíti a főtitkár számára beadásra.
17.5. Vidéki utak alkalmával kapcsolatot tart az autóbusz vezetővel, több napos úton a szobabeosztásról gondoskodik, és a rendező intézménnyel kapcsolatot tart.
17.6. A vezetőség jóváhagyásával elkészíti és folyamatosan frissíti a kórus honlapját.
17.7. A titkárhelyettes
A titkár akadályoztatása esetén a titkári feladatokat teljes jogkörrel látja el.
18. A számvizsgáló bizottság
18.1. A számvizsgáló bizottság 3 tagját a közgyűlés 2 évre választja. Megbízatásuk ideje alatt az Egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be.
18.2. Maguk közül egy elnököt választanak.
18.3. A számvizsgáló bizottság ellenőrzi az Egyesület pénz- és vagyonkezelését, azt bármikor vizsgálja. A számadási év lejártával az éves beszámolóhoz a pénzkezelésre vonatkozó okmányokat megvizsgálni és annak eredményéről a közgyűlésnek jelentést tenni köteles.
18.4. Ha év közben rendellenességet, vagy szabálytalanságot észlel, azt az elnöknek, fontosabb esetben a bizottság kívánságára összehívott közgyűlésen a tagságnak bejelenteni tartozik.
18.5. A számadási év azonos a naptári évvel.
18.6. A számvizsgáló bizottság szükség szerint, de legalább félévenként ülésezik.
18.7. A számvizsgáló bizottság köteles rendkívüli ülést tartani
– ha a vezetőség bármely tagjától az Egyesület pénz-és vagyonkezelésével kapcsolatos problémáról kap tájékoztatást,
– ha a közgyűlés erre felszólítja.
18.8. A számvizsgáló bizottság üléseit annak elnöke hívja össze, akár szóban, akár írásban.
19. A művészeti bizottság
19.1. A bizottság 6 tagú.
Vezetője a mindenkori karigazgató, a Budapesti Kórus szakmai tevékenységének irányítója. Felelős az előadásra kerülő művek betanításáért és a kórus szereplésein a művészi teljesítmény színvonaláért. Erről a közgyűlésnek évente legalább egyszer be kell számolnia.
A karigazgató személyét pályázat vagy felkérés alapján a vezetőség terjeszti a közgyűlés elé elfogadásra. A megválasztott karigazgatóval a vezetőségnek határozott időre szóló együttműködési megállapodást kell kötni. Mindkét fél – hat hónapos bejelentéssel – felmondhatja a megállapodást.
19.2. A bizottság ülésein alkalmanként részt vesz a zongorakísérő, felkérésre szólampróbát vagy próbát tart.
19.3. A bizottság tagjai a szólamvezetők. Őket a vezetőség javaslatára a karigazgató nevezi ki és hívhatja vissza.
A szólamvezető irányítja a szólam munkáját, betanulással kapcsolatos szakmai kérdéseket egyezteti a karigazgatóval. Feladata a szólam tevékenységének és magatartásának közvetlen irányítása, a művészeti munka fejlesztése. Kijelöli a szólambeosztást. Megírja az ülésrendet, ellenőrzi a koncertek helyszínén a felállást, ellenőrzi a koncertruhában való megjelenést. Vezeti a jelenléti íveket és nyilvántartja a szólam létszámát.
19.4. A művészeti bizottság nem ügydöntő jellegű szakmai bizottság, szükség szerint ülésezik.
19.5. Üléseit a karigazgató hívja össze – szóban vagy írásban.
19.6. A művészeti bizottság a vezetőség bármely tagjának kérésére köteles tájékoztatást adni, és évente egyszer a közgyűlésnek a tevékenységéről beszámolni.
20. A kottatáros
20.1. Munkáját a vezetőség felkérésére, illetve annak írásos megbízása alapján a karigazgató és a főtitkár irányításával végzi.
20.2. Gondoskodik a kottatár folyamatos rendben tartásáról, a próbák és hangversenyek kottaanyagának előkészítéséről és a szükséges helyre való szállításáról. Koncertek után a kották helyrerakásáról.
A régi szakadt kották újakkal való pótlásáról, új kották beszerzéséről és leltárba vételéről.
20.3. Kezeli és őrzi a tagoktól átvett hangverseny-öltözékeket, nyilvántartást vezet róluk.
20.4. Tevékenységéről az éves közgyűlésre beszámolót készít.
20.5. Részére a vezetőség – többségi szavazat alapján – rendszeres támogatást adhat.
21. A főkönyvelői teendőket külső cég látja el.
21.1. Munkáját az Egyesülettel kötött szolgáltatási szerződés alapján végzi – a főtitkárral kapcsolatot tartva.
21.2. Feladata az egyesületi bevételek és kiadások naprakész feldolgozása, mérleg készítése, NAV jelentések beküldése.
22. A pénztáros
22.1. Az Egyesület házipénztárának kezelője, aki a pénzkezelésre vonatkozó általános rendelkezéseket és bizonylati fegyelmet köteles betartani.
A bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat a számlákhoz kiállítja, havonta pénztárzárást készít.
22.2 Beszedi a tagdíjakat a tagságtól és nyugtát ad erről.
22.3. Az éves közgyűlésen a kezelt pénzösszegről beszámol.
23. Az irattáros
23.1. A kórus emlékkönyvének vezetését, gondozását, az írásos emlékek (szórólapok, plakátok, kritikák, újságcikkek, fotók stb.) gyűjtését, archívumba helyezését végzi.
24. A jegyző
24.1. Munkáját a vezetőség felkérésére, illetve megbízása alapján végzi.
24.2. Feladata a közgyűlésen, vezetőségi ülésen elhangzottak diktafon alapján történő rögzítése, 10 napon belül a jegyzőkönyv elkészítése, hitelesítése (4 fővel – elnök, jegyzőkönyvvezető, 2 hitelesítő) és irattárba helyezése.
25. Az Egyesület kiadványai
25.1. Az Egyesület kiadványokat jelentethet meg. Ezek szerkesztésére nyomdai úton vagy egyéb sokszorosító eljárással való előállítására a vezetőség adhat megbízást.
25.2. Az Egyesület tagjai a kiadványok egy-egy példányára ingyen jogosultak.
26. Az Egyesület gazdálkodása
Az Egyesület bevételei a tagdíjak, amelynek összegét a közgyűlés határozza meg, szponzori támogatások (felajánlások) és a fellépti díjak, valamint aktív munkavállaló tagjaink és támogatóink személyi jövedelemadójából felajánlott 1 %-a.
Az Egyesület bankszámlái felett a főtitkár az elnökkel vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkárral jogosult aláírási jogot gyakorolni, utalványozni, pénzt felvenni.
A házipénztárt a pénztáros kezeli, aki az Egyesület gazdálkodásáról nyilvántartást vezet. A könyvelést külső cég végzi és a számvizsgáló bizottság rendelkezésére bocsátja a gazdálkodással összefüggő valamennyi iratot.
A beérkezett számlák ellenőrzése bármelyik vezetőségi tagot, a kifizetések engedélyezése a főtitkárt bármelyik vezetőségi taggal együttesen illeti meg. Az Egyesület pártoktól, illetve politikai szervezetektől sem anyagi, sem más jellegű
támogatást nem fogadhat el, és részükre akár anyagi akár más jellegű támogatást sem nyújthat.
Az Egyesület vállalkozási tevékenységet nem folytat, hangversenyek szervezését és egyesületi kiadványok megjelentetését végzi, az utóbbit csak másodlagosan.
27. Személyi ügyek
- bármilyen személyi ügyet csak a vezetőség többségi véleménye alapján lehet a közgyűlés elé terjeszteni, ahol az ügyben a közgyűlés dönt.
- az egyesületet érintő ügyben tárgyalást csak a vezetőség, vagy a közgyűlés felhatalmazása alapján lehet folytatni, rendkívüli esetben, ha a felhatalmazás előre nem szerezhető be, a vezetőséget tájékoztatni kell és a felhatalmazást utólag beszerezni.
- az egyesület tagja nem helyezheti egyéni érdekeit az egyesület többségi érdekei elé. Ellenkező esetben a vezetőség a közgyűlés döntését kéri az ügyben.
28. Záró rendelkezések
28.1. Az Egyesület megszűnik, ha
– a megszűnését a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel kimondja
– más egyesülettel egyesül,
– arra jogosult szerv megszünteti
– az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
– az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
28.2. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
A nagyobb méretű dőlt betűvel szedett módosításokat a közgyűlés 2015. június 1-jén fogadta el.
A normál méretű félkövér dőlt és aláhúzott betűvel szedett módosításokat a közgyűlés 2016. január 4-én fogadta el.
A nagyobb betűmérettel, egyenesen szedett, aláhúzás nélküli módosítást a közgyűlés 2016. március 7-én fogadta el.
A nagybetűvel szedett módosítást a közgyűlés 2016. június 20 – án fogadta el.
Igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.
Budapest, 2017. június 20.
Pál Csilla Pappné Fehér Anna
elnök főtitkár
