2014. november 26.
Antonio Lucio Vivaldi (1678-1741) a velencei vörös pap. De miért is volt ez a neve? Apja Giovanni Battista Vivaldi a velencei Szent Márk Székesegyház hegedűse volt, és ő tanította a fiát is hegedülni. A gyermek Vivaldi koraszülött volt, és beteges. Szülei papnak szánták, és meg is kezdte tanulmányait 10 éves korában, de betegeskedése miatt otthon taníttatták. Bár 1703-ban áldozópappá szentelték, papi hivatását rövid ideig gyakorolta, saját elmondása szerint egészségi állapota nem tette azt lehetővé. De megtalálta hivatását a zenében, és mivel vörös haja volt, "Il Presse Rosso" (vörös pap) néven emlegetik.
Vivaldi-t méltón az olasz barokk kori zene örökifjú zsneije, kiemelkedő szerzője, hegedűs, zenepedagógus és impresszárió volt. Zenével írta magát az örökkévalóságba. Zenéje forradalminak számított olyan dallamokkal, melyek az akkori kor szigorú formáit messze túlszárnyalták. Feledhetetlen és halhatatlan mesterműve "A négy évszak", mely a természet hangját, szívverését, madárcsicsergést, mennydörgést, vízcsobogást idéz minden pillanatban.
Vivaldi körül, sajnos élete vége felé, csend telepszik. A barokk Velence kifullad, és ő Bécsbe költözik. Ott hal meg, igen szegényen, egy nyári napon. De zenéje soha véget nem érő tavasz!
***
2014. november 25.
Rutter - Magnificat:
Ez a mű az 1990-ben elkészült bibliai Magnificat, hét tételes kiterjesztett kompozíciója, szoprán vagy mezzoszoprán szólóra, vegyes kórusra és zenekarra (vagy kamaraegyüttesre). A latin szövegben közbeiktatott egy „Rózsa, egy szép rózsa ” névtelen, Mária-témájú angol verset. A zene latin-amerikai zenei elemeket tartalmaz.
A mű először a Carnegie Hall-ban játszódott, maga a zeneszerző vezényelte.
A Magnificat vagy Mária ének egyike a három újszövetségi éneknek. Mára Erzsébetnél tett látogatása alkalmából énekli az éneket. A katolikus istentiszteletek és az anglikán esti ima mindennapi része.
Rutter követte a megzenésítés hagyományát, különösen Bach műveit, mely a szöveget is különböző karakterű tételekben strukturálja.
További részletek itt olvashatók.
***
2014. november 24.
Mától ismét látogatható a Bartók Béla Emlékház Budapesten, a II. ker-i Csalán utcában. Új és állandó kiállítással várja az érdeklődőket. Megálmodója Taraczky Dániel építész.
***
2014. november 14.
Ma ünnepli születésnapját Berlász Melinda Széchenyi-díjas zenetörténészt, az MMA rendes tagja.
***
2024. november 07.
1810-ben ezen a napon született Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője. Előtte tisztelegve tartjuk 2013 óta ezt az ünnepet, a Magyar Opera Napját ezen a napon.
***
2024. november 05.
Ezen a napon, 1921-ben született Czifra György, Liszt Ferenc díjas zongoraművész.
Cigányzenés családból származott, édesapja, id. Czifra György cimbalmosként játszott számos kávézóban, színházban, Párizsban, az I. VH.- előtt.
A gyermek György zongoratehetsége korán megmutatkozott, otthoni zongorájukon autodidakta módon gyakorolt, majd Dohnányi Ernő segítségével 8 évesen került be a Zeneakadémiára. Pár évvel később már csodagyermekként adott koncerteket itthon, de külföldön is. Szegény körülmények között élő családját támogatandó lokálokban lépett föl a II. VH-ig. A háború után aztán folytatta tanulmányait, de a pesti éjszakák állandó művésze volt.
1956. október 22-n Bartók II. zongoraművét adta elő, frenetikus sikerrel. Sokak szerint a hangversenynek nem kis része volt a másnap kitört forradalom hangulatának alakításában.
Az '56-s események miatt családjával elhagyta az országot, először Bécsben, majd Párizsban adott koncerteken óriási sikerekkel. Üstökös volt, hatalmas sikereket aratott Londonban, New York-ban a Carnegie Hall-ban.
Charles de Gaulle meghívta az Élysée-palotába, és ezután megkapta a francia állampolgárságot. Végül Franciaországban telepedett le.
1966-ban elindította a a Festival de la Chaise Dieu-t, megvásárolta és felújította a rendkívül rossz állapotban lévő, addig autójavító műhelyként használt senlisi Saint Frambourg-kápolnát, ahol koncertek sorát adta, de képzőművészeti kiállításoknak is helyet adott benne. Létrehozta a Cziffra-alapítványt, mely fiatal zenészek és képzőművészek támogatását tűzte ki céljául.
***
2024. október 28.
KÓTA-díjat kapott Sapszon Ferenc
2024. október 23-án tartotta idei díjátadó ünnepségét a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA az MTA Zenetudományi Intézetében. A KÓTA-díjakat számos különböző kategóriában osztják a kiemelkedő eredménnyel végzett művészi munka és a közösségért végzett áldozatos tevékenység elismerésére – idén 14 kategóriában 26 díjazottat ünnepelhetünk.
Tillai Aurél kapta a KÓTA-Nagydíjat. Életmű kategóriában kitüntették Sapszon Ferenc karnagyot, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítóját, az MMA rendes tagját, valamint Dr. Lengyel Erzsébet és Szebellédi Valéria karnagy, zenepedagógusokat.
***
2024. október 25.
Párizsban, 1838-ban ezen a napon született Georges Bizet (eredetileg: Alexandre-César-Léopold Bizet, elhunyt: Bougival, 1875. június 3.) francia zeneszerző. Legismertebb műve a Carmen.
Első szerzeményét 11 évesen alkotta, ekkor már a párizsi Conservatoire diákja volt. Itt ismerkedett meg Halévy-vel, aki zeneszerzést tanított neki, és aki nagy hatással volt művészi kibontakozására.
Első jelentős művét, a C-dúr szimfóniát 17 éves korában írta, és ezzel elnyerte a Római Díjat, amelynek révén három évet tölthetett az olasz nagyvárosban. Nem aratott nagy sikert sem a Don Procopio című vígopera, sem a Gyöngyhalászok című opera, így egy ideig más szerzők műveinek átdolgozásából és zongoratanításból élt.
Élete utolsó alkotása volt a Carmen című opera. amellyel azt remélte, hogy ez végre áttöri a francia közönség közönyét. A bemutató előtt az Opéra Comique igazgatósága visszakozott, kifogásolva az opera cselekményét, a nyíltszíni gyilkosságot, valamint az alsóbb néposztályhoz tartozó szereplőket. A szövegkönyv íróinak segítségével azonban Bizet-nek sikerült elfogadtatnia a művet.
A Carmen bemutatója többszöri halasztás után 1875. március 3-án zajlott le. A nézőtér zsúfolásig megtelt. Az első felvonás hatalmas sikert aratott, különösképpen a Cigaretta-kórus valamint a Habane-ra. A második felvonást is tapsvihar kísérte, különösen a Torreádor-dalt valamint a Csempész-kvintettet. A harmadik felvonásból mindössze Micaela áriáját tapsolták meg.
Az utolsó felvonás után francia szokás szerint bemondták a szerző nevét, ezt egyes jelentések szerint gyér taps fogadta, mások füttykoncertről számoltak be. A kritika változóan reagált a műre, hol kiemelték a korszakalkotó, új elemeit, hol pedig túlterheltségéről, énekelhetetlen számairól cikkeztek a szaklapok.
A Carmen ötödik előadása után a közönség érdeklődése annyira megnőtt, hogy legtöbbször telt házzal játszották.
***
2024. október 24.
"Az operettben (a szó kis operát jelent) a párbeszédek énekszámokkal és táncbetétekkel váltakoznak, a műfaj sajátossága a dallamos, fülbemászó zene, a fordulatos történet, a látványos díszlet és jelmez. Születésekor a nagyváros tömegszórakozását szolgálta, de a könnyed történettel gyakran társadalmi szatíra és gúnyos hang párosult."
E műfaj elkötelezettjei a komáromi születésű Lehár Ferenc (1870-1948) halálának és Kálmán Imre (1882-1953) születésének évfordulója alkalmából október 24-ét a Magyar Operett Napjává nyilvánították. Mindez 2002-ben történt, Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján.
***
2024. október 17.
175 éve, ezen a napon hunyt el Frédéric Chopin, lengyel zeneszerző, zongoravirtuóz.
1810. március 1-én született Zelazowa Wolában. Zenei tehetségét nagyon fiatalon felismerték; zsenialitása a gyermek Mozartéhoz vagy Bach-éhoz mérhető. Hétévesen már két polonézt szerzett. A csodagyermek híre megjelent a varsói lapokban, és a „kis Chopin” a fővárosi arisztokrata szalonok látványossága lett, és számos jótékonysági koncertet is adott.
Chopin 1829-ben járt Bécsben először, ahol zongorakoncerteket adott, és kedvező kritikákat kapott. A következő évben visszatért Varsóba, ahol a Nemzeti Színházban március 17-én bemutatta f-moll zongoraversenyét.
1831-ben azonban örökre elhagyta Lengyelországot, és Párizsban telepedett le. Hozzákezdett az első scherzókhoz és balladákhoz, valamint etűdjei első kötetéhez. Ez idő tájt kezdődött az életét végigkísérő harca a tuberkulózissal.
Az 1830-as évek eleje és közepe nagyon termékeny korszaka volt. Legtöbb híres műve ekkor készült el, rendszeresen adott koncerteket, amelyekről rajongó kritikák születtek. 1838-ra már egész Párizs ünnepelt zeneszerzője volt.
1836-ban titokban eljegyezte a 17 éves lengyel Maria Wodzińskát, de az eljegyzést később felbontották. Még abban az évben, a Liszt Ferenc kedvesénél, Marie d’Agoult grófnőnél tartott fogadáson Chopin megismerkedett Dudevant bárónéval (azaz Amandine Aurore Lucie Dupinnel), akit leginkább írói álnevén, George Sand-ként ismerünk. Kapcsolatuk 10 éven át tartott.
Az 1840-es évekre Chopin egészsége gyorsan romlani kezdett, hasztalan utaztak Sand-nal távoli helyekre.
1849-re fő művei elkészültek, és a mazurkákra, valamint a noktürnökre összpontosított. Utolsó műve egy f-moll mazurka.
Chopin 1849. október 17-én Párizsban hunyt el, hosszas szenvedés után, 39 évesen.
***
2024. október 11.
211 évvel ezelőtt, ezen a napon született Giuseppe Verdi, XIX. sz.-i olasz zeneszerző, az opera műfajának kimagasló egyénisége.
Szülei kocsmárosok voltak. A család szegény volt, de Verdi zenei tehetsége hamar megmutatkozott. Gyerekkoráról nagyon kevés információ maradt fenn, de az ismeretes, hogy 12 éves korára már kinevezték a helyi templom orgonistájának, és hamarosan Bussetóba költözhetett, hogy megkezdje zenei tanulmányait. Ezután Antonio Barezzi zenerajongó kereskedő vette pártfogásába, és több zeneművet rendelt tőle a helyi Filharmóniai Társaság számára. Biztatására 1832 májusában Verdi Milánóba utazott, hogy felvételizzen a konzervatóriumba, de megbukott. Milánóban maradt, és magánúton tanult tovább.
Idővel karmesteri munkákat is vállalt, és ennek köszönhetően megismerték.
A Nabucco volt az első átütő siker, melyet 1841-re készített el.
Kórusunk számtalan esetben énekelte Requiem c. oratóriumát, mely az egyik, ha nem a legnagyobbak közé tartozik.
További érdekességek itt:
***
2024. ápr. 27. - Vác
Kórusunk nagy sikerrel adta elő a Beethoven IX. szimfóniáját, olyan neves művészekkel, mint Rálik Szilvia (szoprán), Gál Erika (alt), Boncsér Gergely (tenor) Endrész Ferenc (basszus).
***
* 20 évvel ezelőtt lépett fel először az Operaházban Schöck Atala, akit az „Opera 2016/2017-es évadának Kamaraénekese” címmel tüntettek ki.
A magánénekesnő Verdi Falstaff c. operájában, Mrs. Meg Page szerepében lépett először, és azóta olyan jelentős szerepei voltak, mint Polina (Pikk dáma), Cherubino (Figaro házassága), Dorabella (Così fan tutte), Sextus (Titus kegyelme), Múzsa, Miklós (Hoffmann meséi), Carmen, vagy Judit (A kékszakállú herceg vára), stb.
Számos külföldi operaház színpadán is fellép vendégművészként. Munkásságát 2017-ben Liszt Ferenc-díjjal is elismerték.
