Budapesti Kórus 1941
|
|
|
|
|
|

Liszt: Koronázási Mise

Időpont 2024. 03. 31. 10:00
Helyszín Budapest–Budavár Nagyboldogasszony (Mátyás) templom
Cím 1014 Budapest, Szentháromság tér 2.

Liszt Ferenc Koronázási Mise c. oratóriuma csendül föl Húsvétkor, a Szentmise keretében, a Magyar Örökségdíjas Budapesti Kórus előadásában.

 

A XIX. sz.-i romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője, Liszt Ferenc 1811. október 22-én született egy Doborján nevű faluban (ma Ausztria része). Szüleinek német, szláv és magyar felmenői voltak. A család anyanyelve a német volt, maga Ferenc is csak a kései éveiben tanult meg magyarul, de később magát mindig magyarnak tartotta.

Apja, Liszt Ádám – maga is jó amatőr zenész volt. Korán fölismerte fia kivételes zenei tehetségét, és minden lehetőséget megragadott, hogy taníttassa, kibontakoztassa, így Liszt 9 éves korában már nyilvánosság előtt zongorázott.

Bécsben 11 éves korában mutatkozott be első koncertjével, ahol nagy feltűnést keltett. Ezt négy nagy sikerű koncert követett Pesten, Budán, majd Párizsban. Hangversenykörútjai Angliába is elvitték. Útjai során megismerkedett Beethoen-nel, Chopin-nel, Berlioz-zal. Koncertjeivel bejárta egész Európát, majd 1835-ben a genfi konzervatórium tanára lett.

Bőkezűen támogatta az 1838-as nagy pesti árvíz károsultjait, később Beethoven-emlékmű létrehozását Bonnban. Segítette a magyar zenekultúra újonnan kialakuló központját, a budapesti Zeneakadémiát, és vállalta, hogy az év néhány hónapjában itt tanítson.

Az oroszországi hangversenykörutak során ismerkedett meg az orosz komponisták művészetével és szerelmével, Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegnővel, aki a későbbiekben közreműködött irodalmi munkásságában.

Liszt rendkívül termékeny zeneszerző volt, mintegy 400 zeneművet alkotott.  Műveinek nagy részét zongorára komponálta. Műveinek előadásához rendkívüli technikai tudás szükséges. A zongorán kívül fontos műfajai a zenekari és a versenyművek, valamint a vokális alkotások. Míg zongoraműveket szinte folyamatosan komponált, a többi műfaj életének viszonylag behatárolt szakaszához kötődik. A szimfonikus művek java a weimari időszakban keletkezett, míg a vokális művek (főleg a vallásos témájúak) elsősorban római időszakához kapcsolódnak. A zenekar már zongoravirtuóz korszakában is érdekelte.

Túllép a hagyományos szimfónián, nem törődött a hagyományos tételbeosztással, erőteljesen feszegette a tonalitás határait. Ugyanakkor megfigyelhető a magyaros motívumok (az úgynevezett magyar vagy cigányskála) megjelenése műveiben, olyan helyeken is, ahol nem lenne feltétlenül indokolt, és még olyan művekben is, amelynek készültekor még nem ébredt rá magyarságára. Liszt zenekari műveinek az elképzelései szerinti előadására nagy súlyt fektetett, ezért részletes utasításokat írt a nyomtatott partitúrához. Egyházi művei közül több magyar vonatkozású. Oratóriumokat és miséket írt.

vissza 

Eseménynaptár
ápr.
28
Beethoven: IX. szimfónia, Örömóda
Dunakeszi
Lépjen velünk kapcsolatba!
Budapesti Kórus 1941 © Budapesti Kórus 2015 Partnereink:
Nyitólap Nyitólap